5-1-3-egri

---

5.1.3 Az égő malomkeréket a török sorok közé gurítják – Das brennende Mühlenrad wird in die türkischen Reihen gerollt

---

1. Az egri ostrom leghíresebb jelenete nem ütközet, hanem találmány, és éppen ezért maradt meg olyan makacsul a magyar emlékezetben. – Die berühmteste Szene der Belagerung von Eger ist keine Schlacht, sondern eine Erfindung, und eben darum blieb sie so hartnäckig im ungarischen Gedächtnis haften.

2. A tüzes kerék képe minden magyar iskolás előtt ismerős, jóllehet a legtöbben már nem tudják megmondani, melyik fejezetben olvasták. – Das Bild des feurigen Rades ist jedem ungarischen Schulkind vertraut, obgleich die meisten nicht mehr zu sagen wissen, in welchem Kapitel sie davon lasen.

3. Az ilyen képek hatása abban áll, hogy leválnak a könyvről, és önálló életet kezdenek a közösségi képzeletben. – Die Wirkung solcher Bilder besteht darin, dass sie sich vom Buche lösen und ein selbständiges Leben in der gemeinschaftlichen Einbildungskraft beginnen.

4. Gárdonyi ezt a jelenetet a védelem legnehezebb szakaszába helyezi, amikor a lőpor fogytán van, és az emberek alig állnak a lábukon. – Gárdonyi verlegt diese Szene in den schwersten Abschnitt der Verteidigung, da das Pulver zur Neige geht und die Menschen kaum noch auf den Beinen stehen.

5. A regény szerkezete szerint tehát a tüzes kerék nem a bőség, hanem a szükség szülötte, és ez adja meg valódi jelentőségét. – Nach dem Aufbau des Romans ist das feurige Rad somit nicht ein Kind des Überflusses, sondern der Not, und das verleiht ihm seine wahre Bedeutung.

6. A tűz a tizenhatodik századi várvédelemben nem különlegesség volt, hanem a védő legrégibb és legolcsóbb szövetségese. – Das Feuer war in der Burgverteidigung des sechzehnten Jahrhunderts keine Besonderheit, sondern der älteste und billigste Verbündete des Verteidigers.

7. Aki fentről harcol, annak a nehézkedés is fegyvere, mert minden égő tárgy magától megy oda, ahová küldik. – Wer von oben kämpft, dem ist auch die Schwerkraft eine Waffe, denn jeder brennende Gegenstand geht von selbst dorthin, wohin man ihn schickt.

8. Az ostromlott várak évszázadokon át hajítottak szurkos koszorúkat, égő szalmakötegeket és forró folyadékokat a falak alá gyülekező tömegre. – Die belagerten Burgen warfen jahrhundertelang pechgetränkte Kränze, brennende Strohbündel und heiße Flüssigkeiten auf die sich unter den Mauern sammelnde Menge hinab.

9. Az újdonság Egerben nem az anyag volt, hanem a forma, mert a gömb és a köteg helyébe a gördülő kerék lépett. – Das Neue war in Eger nicht der Stoff, sondern die Gestalt, denn an die Stelle der Kugel und des Bündels trat das rollende Rad.

10. A kerék azért kiváló hordozó, mert nem áll meg ott, ahová leérkezik, hanem továbbhalad a lejtőn, és útközben szór szét mindent. – Das Rad ist deshalb ein vorzüglicher Träger, weil es nicht dort stehen bleibt, wo es ankommt, sondern den Abhang weiterläuft und unterwegs alles auseinanderstreut.

11. Az egri vár fekvése ezt a megoldást szinte kínálta, hiszen a falak alatti terep több oldalon is meredeken lejt. – Die Lage der Burg von Eger bot diese Lösung nachgerade an, denn das Gelände unterhalb der Mauern fällt an mehreren Seiten steil ab.

12. A hadmérnök munkája mindig a terep olvasásával kezdődik, és csak azután következik a szerkezet megtervezése. – Die Arbeit des Kriegsingenieurs beginnt stets mit dem Lesen des Geländes, und erst danach folgt der Entwurf der Vorrichtung.

13. Bornemissza Gergely alakja a regényben éppen ezt a gondolkodásmódot testesíti meg, mert ő nemcsak bátor, hanem elsősorban figyelmes. – Die Gestalt Gergely Bornemisszas verkörpert im Roman gerade diese Denkart, denn er ist nicht bloß tapfer, sondern in erster Linie aufmerksam.

14. A figyelem a regény szerint a bátorság előfeltétele, és nem a következménye, ami szokatlan felfogás egy hőseposz jellegű műben. – Die Aufmerksamkeit ist dem Roman zufolge die Voraussetzung des Mutes und nicht dessen Folge, was in einem heldenepischen Werk eine ungewöhnliche Auffassung ist.

15. A történeti Bornemissza valóban tüzes szerszámok készítője volt, és a korabeli források több robbanó és gyújtó eszközt tulajdonítanak neki. – Der geschichtliche Bornemissza war tatsächlich ein Verfertiger feuriger Werkzeuge, und die zeitgenössischen Quellen schreiben ihm mehrere sprengende und zündende Geräte zu.

16. Tinódi Lantos Sebestyén krónikás éneke említi a tüzes eszközöket, és ez az ének Gárdonyi egyik legfontosabb forrása volt. – Der Chronikgesang des Sebestyén Tinódi Lantos erwähnt die feurigen Geräte, und dieser Gesang war eine der wichtigsten Quellen Gárdonyis.

17. A regényíró tehát nem a semmiből teremtett, hanem egy meglévő, de töredékes hagyományt bontott ki elbeszéléssé. – Der Romandichter schuf somit nicht aus dem Nichts, sondern entfaltete eine vorhandene, jedoch bruchstückhafte Überlieferung zur Erzählung.

18. Ez a különbség lényeges, mert a kitalálás és a kidolgozás két különböző írói művelet, és Gárdonyi az utóbbit végezte. – Dieser Unterschied ist wesentlich, denn Erfindung und Ausgestaltung sind zwei verschiedene dichterische Verrichtungen, und Gárdonyi vollzog die letztere.

19. A kerék maga a vár malmából származik, és ez a részlet önmagában is sokatmondó, mert a béke eszközét fordítja háborús célra. – Das Rad selbst stammt aus der Mühle der Burg, und diese Einzelheit ist für sich genommen vielsagend, weil sie das Werkzeug des Friedens zum Kriegszweck wendet.

20. A malom a kenyér helye, és amikor a kenyér helyéből fegyver lesz, akkor a közösség már mindent odaadott, amije volt. – Die Mühle ist der Ort des Brotes, und wenn aus dem Orte des Brotes eine Waffe wird, dann hat die Gemeinschaft bereits alles hingegeben, was sie besaß.

21. Ez a néma jelképesség végigvonul a regényen, mert Egerben a harangból ágyú, a tetőgerendából torlasz, az abroszból kötés lesz. – Diese stumme Sinnbildlichkeit durchzieht den Roman, denn in Eger wird aus der Glocke eine Kanone, aus dem Dachbalken eine Sperre, aus dem Tischtuch ein Verband.

22. Az ostrom a tárgyak átváltozásának ideje, és a védekező közösséget éppen ez a képesség tartja életben. – Die Belagerung ist die Zeit der Verwandlung der Dinge, und eben diese Fähigkeit erhält die sich wehrende Gemeinschaft am Leben.

23. A regény leírása szerint a kereket szurokkal, kénnel és kóccal töltötték meg, majd vasabroncsokkal fogták össze a szerkezetet. – Der Beschreibung des Romans zufolge füllte man das Rad mit Pech, Schwefel und Werg und fasste die Vorrichtung sodann mit Eisenreifen zusammen.

24. A cél nem a robbanás volt, hanem a tartós, oltattan égés, mert a rövid lobbanás nem okoz zavart a támadó soraiban. – Das Ziel war nicht die Explosion, sondern ein anhaltendes, unlöschbares Brennen, denn ein kurzes Auflodern stiftet in den Reihen des Angreifers keine Verwirrung.

25. Az ilyen eszközök hatása nem elsősorban fizikai, hanem lélektani, és ezt a különbséget a regény pontosan érzékelteti. – Die Wirkung solcher Geräte ist nicht in erster Linie eine körperliche, sondern eine seelische, und diesen Unterschied macht der Roman genau spürbar.

26. Egy égő, gördülő és sistergő tárgy megbontja a rendet, a rend megbomlása pedig egy rohamnál végzetesebb, mint bármely seb. – Ein brennender, rollender und zischender Gegenstand zerstört die Ordnung, und die Auflösung der Ordnung ist bei einem Sturm verhängnisvoller als jede Wunde.

27. A tömeg ereje az összetartásában rejlik, és aki a tömeget szétugrasztja, az a létszámfölényt semmisíti meg, nem az embereket. – Die Kraft der Menge liegt in ihrem Zusammenhalt, und wer die Menge auseinandertreibt, vernichtet die zahlenmäßige Überlegenheit und nicht die Menschen.

28. Gárdonyi ezt sohasem mondja ki tanításként, hanem a jelenet felépítésével mutatja meg, ami az elbeszélés magasabb rendű formája. – Gárdonyi spricht dies niemals als Lehre aus, sondern zeigt es durch den Aufbau der Szene, was die höhere Form des Erzählens ist.

29. A kerék előkészítése a regényben éjszaka történik, és az éjszaka itt nem hangulat, hanem hadműveleti szükség. – Die Vorbereitung des Rades geschieht im Roman bei Nacht, und die Nacht ist hier keine Stimmung, sondern eine Notwendigkeit der Kriegshandlung.

30. Az ostromlók nem láthatták, mi készül a falak mögött, és a meglepetés az egyetlen fegyver, amelyet a gyengébb fél olcsón használhat. – Die Belagerer konnten nicht sehen, was sich hinter den Mauern vorbereitete, und die Überraschung ist die einzige Waffe, die der schwächere Teil wohlfeil gebrauchen kann.

31. A védők a rohamot hajnalra várták, mert a török hadrend a napfelkelte előtti órákat kedvelte a nagy támadásokhoz. – Die Verteidiger erwarteten den Sturm zum Morgengrauen, denn die türkische Kriegsordnung bevorzugte für die großen Angriffe die Stunden vor Sonnenaufgang.

32. A várakozás órái a regény legsűrűbb lapjai közé tartoznak, mert ilyenkor nem történik semmi, és mégis minden eldől. – Die Stunden des Wartens gehören zu den dichtesten Seiten des Romans, denn dann geschieht nichts, und dennoch entscheidet sich alles.

33. Gárdonyi a feszültséget nem szavakkal fokozza, hanem apró mozdulatokkal: valaki megigazítja a szíját, valaki iszik, valaki hallgat. – Gárdonyi steigert die Spannung nicht mit Worten, sondern mit kleinen Bewegungen: Jemand rückt seinen Riemen zurecht, jemand trinkt, jemand schweigt.

34. A magyar prózában ez a takarékos ábrázolásmód a századfordulón újdonságnak számított, és a mű frissessége részben ebből fakad. – In der ungarischen Prosa galt diese sparsame Darstellungsweise um die Jahrhundertwende als Neuerung, und die Frische des Werkes rührt zum Teil daher.

35. Amikor a támadás megindul, a törökök a rés felé özönlenek, és a szűk terepen egymást akadályozzák a haladásban. – Als der Angriff anhebt, strömen die Türken auf die Bresche zu und behindern einander auf dem engen Gelände im Vorwärtskommen.

36. Ez a torlódás a kerék bevetésének feltétele, mert egy szétszórt sereg ellen a gördülő tűz hatástalan maradna. – Diese Stauung ist die Voraussetzung für den Einsatz des Rades, denn gegen ein zerstreutes Heer bliebe das rollende Feuer wirkungslos.

37. Gergely tehát nem akkor gyújtat, amikor lehet, hanem akkor, amikor érdemes, és ebben áll a mérnöki türelem. – Gergely lässt somit nicht dann zünden, wann es möglich ist, sondern wann es sich lohnt, und darin besteht die ingenieurhafte Geduld.

38. A türelem a regényben mindvégig a legmagasabbra értékelt katonai erény, magasabbra, mint a vakmerőség vagy a düh. – Die Geduld ist im Roman durchweg die am höchsten geschätzte kriegerische Tugend, höher als die Verwegenheit oder der Zorn.

39. A kereket ketten vagy hárman lökik meg, és a leírásból érződik, hogy a szerkezet nehéz, tehát nem játék, hanem munka. – Das Rad wird von zweien oder dreien angestoßen, und aus der Schilderung ist zu spüren, dass die Vorrichtung schwer ist, also kein Spiel, sondern Arbeit.

40. Az első fordulatok lassúak, majd a lejtő átveszi a szerepet, és a kerék önálló, megállíthatatlan lénnyé válik. – Die ersten Umdrehungen sind langsam, dann übernimmt der Abhang die Rolle, und das Rad wird zu einem selbständigen, unaufhaltsamen Wesen.

41. A jelenet ereje éppen ebben az önállósodásban rejlik, mert az olvasó a tárgyat egy pillanatra élőnek látja. – Die Kraft der Szene liegt eben in diesem Selbständigwerden, denn der Leser sieht den Gegenstand einen Augenblick lang als lebendig an.

42. A magyar népmesék tüzes kerekei és forgó tűzsárkányai messziről visszhangzanak ebben a képben, jóllehet Gárdonyi nem utal rájuk. – Die feurigen Räder und kreisenden Feuerdrachen der ungarischen Volksmärchen hallen von fern in diesem Bilde wider, obgleich Gárdonyi nicht auf sie verweist.

43. A jó történelmi regény mindig két rétegből épül, egy tárgyilagosból és egy mesebeliből, és a kettő nem oltja ki egymást. – Der gute geschichtliche Roman baut sich stets aus zwei Schichten auf, einer sachlichen und einer märchenhaften, und die beiden heben einander nicht auf.

44. A hatás a török sorokban azonnali: a menetoszlop kettéválik, néhányan visszafordulnak, mások a lejtő oldalára vetik magukat. – Die Wirkung in den türkischen Reihen ist augenblicklich: Die Marschsäule spaltet sich, einige wenden um, andere werfen sich zur Seite des Abhangs.

45. A visszaforduló ember azonban a mögötte jövőnek ütközik, és így a rémület felfelé terjed a hegyoldalon, a támadás iránya ellen. – Der umkehrende Mensch stößt jedoch auf den hinter ihm Kommenden, und so breitet sich der Schrecken den Berghang hinauf aus, der Richtung des Angriffs entgegen.

46. Ez a fordított irányú hullám a rohamok legveszedelmesebb jelensége, mert a parancs nem tud gyorsabban haladni a félelemnél. – Diese Welle in umgekehrter Richtung ist die gefährlichste Erscheinung der Stürme, denn der Befehl vermag nicht schneller voranzukommen als die Furcht.

47. Gárdonyi a jelenetet a falról nézeti, és ezzel az olvasót a védők látószögébe helyezi, ahonnan a káosz rendezettnek tűnik. – Gárdonyi lässt die Szene von der Mauer aus betrachten und versetzt den Leser damit in den Blickwinkel der Verteidiger, aus dem das Wirrsal geordnet erscheint.

48. A nézőpont megválasztása a történelmi regényben erkölcsi döntés is, mert megszabja, kivel érez együtt az olvasó. – Die Wahl des Blickpunktes ist im geschichtlichen Roman auch eine sittliche Entscheidung, denn sie bestimmt, mit wem der Leser fühlt.

49. A mű ennek ellenére nem gúnyolja a menekülőket, és ez a tartózkodás emeli a jelenetet a diadalének fölé. – Das Werk verspottet die Fliehenden gleichwohl nicht, und diese Zurückhaltung erhebt die Szene über den Triumphgesang.

50. Gárdonyi tudja, hogy a tűz elől mindenki menekül, és hogy ez nem gyávaság, hanem az emberi test egyszerű törvénye. – Gárdonyi weiß, dass jedermann vor dem Feuer flieht und dass dies keine Feigheit ist, sondern ein einfaches Gesetz des menschlichen Leibes.

51. A regény törökjei sohasem nevetségesek, mert a legyőzött ellenfél lekicsinylése magát a győzelmet is értéktelenné tenné. – Die Türken des Romans sind niemals lächerlich, denn die Geringschätzung des besiegten Gegners würde den Sieg selbst wertlos machen.

52. Ez az írói mérték a mű egyik legmodernebb vonása, és bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy több nyelvre lefordították. – Dieses dichterische Maß ist einer der neuzeitlichsten Züge des Werkes, und gewiss trug auch dies dazu bei, dass man es in mehrere Sprachen übersetzte.

53. A kerék végül a lejtő alján ég ki, és a hamvadó szerkezet látványa hosszú órákig ott marad a szemek előtt. – Das Rad brennt schließlich am Fuße des Abhangs aus, und der Anblick der verglimmenden Vorrichtung bleibt stundenlang vor den Augen.

54. A hadi eszközök hatása gyakran túléli működésüket, mert az emlékezet tovább dolgozik, mint a láng. – Die Wirkung der Kriegsgeräte überlebt oft ihr Funktionieren, denn das Gedächtnis arbeitet länger als die Flamme.

55. Az ostromlók a következő napokban óvatosabban közelítettek ugyanahhoz a réshez, és a védők ezt a lassulást nyereségként könyvelték el. – Die Belagerer näherten sich in den folgenden Tagen derselben Bresche vorsichtiger, und die Verteidiger buchten diese Verlangsamung als Gewinn.

56. Egy ostromban minden megnyert nap külön győzelem, mert a naptár a védő oldalán áll, ha kitart az őszig. – In einer Belagerung ist jeder gewonnene Tag ein eigener Sieg, denn der Kalender steht auf der Seite des Verteidigers, wenn dieser bis zum Herbst ausharrt.

57. A tüzes kerék tehát nem eldöntötte a csatát, hanem időt vásárolt, és a regény ezt sohasem állítja többnek. – Das feurige Rad entschied somit die Schlacht nicht, sondern kaufte Zeit, und der Roman behauptet niemals mehr davon.

58. A hőstettek mértéktartó ábrázolása ritka a tizenkilencedik századi hazafias irodalomban, és Gárdonyi ebben elődei fölé emelkedik. – Die maßvolle Darstellung der Heldentaten ist in der vaterländischen Dichtung des neunzehnten Jahrhunderts selten, und Gárdonyi erhebt sich hierin über seine Vorgänger.

59. A találmány a regényben nem csodaszer, hanem szerszám, és a szerszám mindig csak annyit ér, amennyit a kéz, amely fogja. – Die Erfindung ist im Roman kein Wundermittel, sondern ein Werkzeug, und das Werkzeug taugt stets nur so viel wie die Hand, die es hält.

60. Ez a józanság a mű pedagógiai értékének alapja, mert a fiatal olvasó nem varázslatot tanul, hanem leleményességet. – Diese Nüchternheit ist die Grundlage des erzieherischen Wertes des Werkes, denn der junge Leser lernt keine Zauberei, sondern Erfindsamkeit.

61. A tüzes kerék mellett a regény több más eszközt is felsorol, köztük a kénes koszorúkat és a földbe rejtett tűzaknákat. – Neben dem feurigen Rade zählt der Roman noch mehrere andere Geräte auf, darunter die schwefligen Kränze und die in die Erde verborgenen Feuerminen.

62. Ezek együtt egy egész védelmi rendszert alkotnak, amelyben minden eszköz más távolságra és más helyzetre való. – Diese bilden zusammen ein ganzes Verteidigungssystem, in dem jedes Gerät für eine andere Entfernung und eine andere Lage bestimmt ist.

63. A rendszerszerű gondolkodás a hadmérnökség lényege, és Bornemissza alakja éppen ezért nem cselekvő hős, hanem tervező elme. – Das systemhafte Denken ist das Wesen der Kriegsbaukunst, und eben darum ist die Gestalt Bornemisszas kein handelnder Held, sondern ein planender Geist.

64. A magyar irodalomban kevés ilyen alak akad, mert a hagyomány inkább a kardot ünnepelte, mint a rajzasztalt. – In der ungarischen Dichtung finden sich wenige solcher Gestalten, denn die Überlieferung feierte eher das Schwert als den Zeichentisch.

65. Gárdonyi ezzel a hangsúlyeltolással egy iparosodó ország önképéhez szólt, amelyben a mérnök új tekintélyre tett szert. – Gárdonyi sprach mit dieser Schwerpunktverlagerung zum Selbstbild eines sich industrialisierenden Landes, in dem der Ingenieur ein neues Ansehen gewann.

66. Az 1899-es olvasó vasutat, hidat és gépeket látott maga körül, és a regény hőse ennek a világnak a tizenhatodik századi rokona. – Der Leser des Jahres 1899 sah Eisenbahnen, Brücken und Maschinen um sich her, und der Held des Romans ist der Verwandte dieser Welt im sechzehnten Jahrhundert.

67. A történelmi regény mindig két korszakról beszél egyszerre, arról, amelyet ábrázol, és arról, amelyben íródott. – Der geschichtliche Roman spricht stets von zwei Zeitaltern zugleich, von jenem, das er darstellt, und von jenem, in dem er geschrieben wurde.

68. A tüzes kerék jelenete ebben az értelemben a magyar technikai öntudat egyik korai irodalmi emlékműve. – Die Szene des feurigen Rades ist in diesem Sinne eines der frühen dichterischen Denkmäler des ungarischen technischen Selbstbewusstseins.

69. A jelenet forrásértéke ugyanakkor bizonytalan, mert Tinódi éneke tüzes eszközökről beszél, kerékről azonban nem egyértelműen. – Der Quellenwert der Szene ist gleichwohl ungewiss, denn Tinódis Gesang spricht von feurigen Geräten, von einem Rade jedoch nicht eindeutig.

70. A hadtörténet ismer gördülő gyújtószerkezeteket más európai ostromokból is, tehát az eljárás önmagában nem hihetetlen. – Die Kriegsgeschichte kennt rollende Zündvorrichtungen auch aus anderen europäischen Belagerungen, das Verfahren ist somit an sich nicht unglaubhaft.

71. A kérdés nem az, hogy megtörténhetett-e, hanem az, hogy megtörtént-e éppen Egerben, és erre a források nem adnak biztos választ. – Die Frage ist nicht, ob es geschehen konnte, sondern ob es gerade in Eger geschah, und darauf geben die Quellen keine sichere Antwort.

72. A regény ezt a bizonytalanságot nem rejti el, de nem is tematizálja, mert a szépirodalom nem lábjegyzetekkel dolgozik. – Der Roman verbirgt diese Ungewissheit nicht, macht sie aber auch nicht zum Gegenstand, denn die Dichtung arbeitet nicht mit Fußnoten.

73. Az olvasónak mégis érdemes tudnia, hol húzódik a történeti tudás és az elbeszélői szabadság határa. – Dem Leser ist es dennoch dienlich zu wissen, wo die Grenze zwischen dem geschichtlichen Wissen und der erzählerischen Freiheit verläuft.

74. Ez a tudás nem rontja el az élményt, hanem gazdagítja, mert megmutatja az írói munka természetét. – Dieses Wissen verdirbt das Erlebnis nicht, sondern bereichert es, weil es die Natur der dichterischen Arbeit sichtbar macht.

75. A kerék jelképi jelentése egyébként messze túlmutat a haditechnikán, hiszen a forgó tűz ősi képe a sorsnak és az időnek. – Die sinnbildliche Bedeutung des Rades weist übrigens weit über die Kriegstechnik hinaus, denn das kreisende Feuer ist ein uraltes Bild des Schicksals und der Zeit.

76. A szerencse kereke a középkori ábrázolásokon éppúgy forog, mint itt a hegyoldalon, csak ott a nagyokat sodorja le. – Das Rad des Glückes dreht sich auf den mittelalterlichen Darstellungen ebenso wie hier am Berghang, nur reißt es dort die Großen hinab.

77. Gárdonyi aligha gondolt erre tudatosan, de a nagy képek gyakran több jelentést hordoznak, mint amennyit szerzőjük belehelyezett. – Gárdonyi dachte daran schwerlich mit Bewusstsein, doch tragen die großen Bilder oft mehr Bedeutungen, als ihr Urheber in sie hineinlegte.

78. A regény címében szereplő csillagok és a lejtőn leguruló égő kerék ugyanannak a fénymotívumnak a két végpontja. – Die im Titel des Romans stehenden Sterne und das den Abhang hinabrollende brennende Rad sind die beiden Endpunkte desselben Lichtmotivs.

79. A csillag a magasban áll és reményt jelent, a tüzes kerék a mélybe zuhan és pusztít, és a kettő között feszül a mű világa. – Der Stern steht in der Höhe und bedeutet Hoffnung, das feurige Rad stürzt in die Tiefe und zerstört, und zwischen beiden spannt sich die Welt des Werkes.

80. A fény ebben a regényben sohasem semleges, hanem mindig valamilyen emberi állapot kifejezője, a félelemé vagy a bizakodásé. – Das Licht ist in diesem Roman niemals gleichgültig, sondern stets der Ausdruck eines menschlichen Zustandes, der Furcht oder der Zuversicht.

81. Az égő kerék fényében a védők egy pillanatra megpillantják a támadók arcát, és ez a mozzanat a fejezet lélektani csúcspontja. – Im Scheine des brennenden Rades erblicken die Verteidiger einen Augenblick lang die Gesichter der Angreifer, und dieser Umstand ist der seelische Höhepunkt des Kapitels.

82. Az ellenség addig tömeg volt, most viszont emberekké válik, és ez a felismerés nem könnyíti meg a további harcot. – Der Feind war bis dahin eine Menge, nun jedoch wird er zu Menschen, und diese Erkenntnis erleichtert den weiteren Kampf nicht.

83. A háború minden ábrázolásának ez a legnehezebb kérdése, és Gárdonyi nem tér ki előle, jóllehet nem is időzik el nála. – Dies ist die schwerste Frage jeder Darstellung des Krieges, und Gárdonyi weicht ihr nicht aus, obgleich er auch nicht bei ihr verweilt.

84. A védők a jelenet után nem ünnepelnek, hanem visszatérnek a falak javításához, mert a következő roham órákon belül várható. – Die Verteidiger feiern nach der Szene nicht, sondern kehren zur Ausbesserung der Mauern zurück, denn der nächste Sturm ist binnen Stunden zu erwarten.

85. A győzelem hiánya a győzelem után a regény egyik legkomorabb és leghitelesebb megfigyelése az ostromok természetéről. – Das Ausbleiben des Sieges nach dem Siege ist eine der düstersten und wahrhaftigsten Beobachtungen des Romans über das Wesen der Belagerungen.

86. Egy ostromot nem lehet megnyerni, csak túlélni, és a különbséget csupán az utolsó napon lehet megállapítani. – Eine Belagerung lässt sich nicht gewinnen, sondern nur überstehen, und der Unterschied ist erst am letzten Tage festzustellen.

87. A fejezet ezért nem záródik diadallal, hanem visszatér a kimerültséghez, amelyből kiindult, és ez a szerkezet tudatos. – Das Kapitel schließt darum nicht mit einem Triumph, sondern kehrt zu der Erschöpfung zurück, von der es ausging, und dieser Aufbau ist bewusst.

88. A körkörös felépítés azt sugallja, hogy a védelem nem előrehalad, hanem ismétlődik, és éppen az ismétlés a hőstett. – Der kreisförmige Aufbau legt nahe, dass die Verteidigung nicht vorwärtsschreitet, sondern sich wiederholt, und eben die Wiederholung ist die Heldentat.

89. A hétköznapi kitartás magasabbra értékelése a látványos tettnél a mű egész erkölcsi felfogásának alapja. – Die höhere Bewertung des alltäglichen Ausharrens gegenüber der glänzenden Tat ist die Grundlage der ganzen sittlichen Auffassung des Werkes.

90. Gergely a fejezet végén ugyanolyan piszkos és fáradt, mint bárki más a falon, és ez a képi egyenlőség szándékos. – Gergely ist am Ende des Kapitels ebenso schmutzig und müde wie jeder andere auf der Mauer, und diese bildliche Gleichheit ist beabsichtigt.

91. A regény hőse sohasem emelkedik ki tartósan a közösségből, mert Gárdonyi szerint Egert nem egy ember mentette meg. – Der Held des Romans ragt niemals dauernd aus der Gemeinschaft heraus, denn nach Gárdonyi rettete Eger nicht ein einzelner Mensch.

92. Ez a felfogás élesen elüt a korabeli európai történelmi regények nagyember-központú szemléletétől. – Diese Auffassung hebt sich scharf von der auf den großen Mann bezogenen Betrachtungsweise der zeitgenössischen europäischen Geschichtsromane ab.

93. A magyar olvasó számára ez természetesnek tűnik, holott az irodalomtörténet szempontjából figyelemre méltó újítás. – Dem ungarischen Leser erscheint dies natürlich, obwohl es vom Standpunkte der Literaturgeschichte eine bemerkenswerte Neuerung ist.

94. A tüzes kerék így nem egy ember diadala, hanem egy közösség találékonyságának a jelképe, amelyet történetesen valaki kigondolt. – Das feurige Rad ist somit nicht der Triumph eines Menschen, sondern das Sinnbild der Findigkeit einer Gemeinschaft, das zufällig jemand ersann.

95. A jelenet utóélete gazdag: festmények, illusztrációk, bélyegek és filmkockák őrzik, és az egri vár múzeuma is bemutatja. – Das Nachleben der Szene ist reich: Gemälde, Buchbilder, Briefmarken und Filmbilder bewahren sie, und auch das Museum der Burg von Eger stellt sie dar.

96. Az 1968-as filmváltozat a kereket látványos külsőségekkel ábrázolta, és ezzel a képet végleg rögzítette a köztudatban. – Die Verfilmung von 1968 stellte das Rad mit glänzendem Aufwand dar und befestigte das Bild damit endgültig im allgemeinen Bewusstsein.

97. Az irodalmi mű és a belőle készült kép viszonya mindig kétirányú, mert a kép visszahat arra, ahogyan a szöveget olvassuk. – Das Verhältnis des Werkes zu dem aus ihm entstandenen Bilde ist stets ein wechselseitiges, denn das Bild wirkt darauf zurück, wie wir den Text lesen.

98. Sok mai olvasó a filmet látja maga előtt, miközben Gárdonyi mondatait olvassa, és ezt a kettősséget nem lehet felszámolni. – Mancher heutige Leser sieht den Film vor sich, während er die Sätze Gárdonyis liest, und diese Doppelheit lässt sich nicht beseitigen.

99. A fejezet mindazonáltal a maga eszközeivel is megáll, mert a szöveg pontosabb és szűkszavúbb minden későbbi ábrázolásnál. – Das Kapitel besteht gleichwohl auch mit seinen eigenen Mitteln, denn der Text ist genauer und wortkarger als jede spätere Darstellung.

100. A tüzes kerék végül azért maradt fenn, mert egyetlen képben mondja ki a regény egész tanítását: a szükség gondolkodásra kényszerít, a gondolkodás pedig erővé válik. – Das feurige Rad blieb schließlich darum erhalten, weil es in einem einzigen Bilde die ganze Lehre des Romans ausspricht: Die Not zwingt zum Denken, und das Denken wird zur Kraft.

(aufklappen)magyar

1. Az egri ostrom leghíresebb jelenete nem ütközet, hanem találmány, és éppen ezért maradt meg olyan makacsul a magyar emlékezetben.

2. A tüzes kerék képe minden magyar iskolás előtt ismerős, jóllehet a legtöbben már nem tudják megmondani, melyik fejezetben olvasták.

3. Az ilyen képek hatása abban áll, hogy leválnak a könyvről, és önálló életet kezdenek a közösségi képzeletben.

4. Gárdonyi ezt a jelenetet a védelem legnehezebb szakaszába helyezi, amikor a lőpor fogytán van, és az emberek alig állnak a lábukon.

5. A regény szerkezete szerint tehát a tüzes kerék nem a bőség, hanem a szükség szülötte, és ez adja meg valódi jelentőségét.

6. A tűz a tizenhatodik századi várvédelemben nem különlegesség volt, hanem a védő legrégibb és legolcsóbb szövetségese.

7. Aki fentről harcol, annak a nehézkedés is fegyvere, mert minden égő tárgy magától megy oda, ahová küldik.

8. Az ostromlott várak évszázadokon át hajítottak szurkos koszorúkat, égő szalmakötegeket és forró folyadékokat a falak alá gyülekező tömegre.

9. Az újdonság Egerben nem az anyag volt, hanem a forma, mert a gömb és a köteg helyébe a gördülő kerék lépett.

10. A kerék azért kiváló hordozó, mert nem áll meg ott, ahová leérkezik, hanem továbbhalad a lejtőn, és útközben szór szét mindent.

11. Az egri vár fekvése ezt a megoldást szinte kínálta, hiszen a falak alatti terep több oldalon is meredeken lejt.

12. A hadmérnök munkája mindig a terep olvasásával kezdődik, és csak azután következik a szerkezet megtervezése.

13. Bornemissza Gergely alakja a regényben éppen ezt a gondolkodásmódot testesíti meg, mert ő nemcsak bátor, hanem elsősorban figyelmes.

14. A figyelem a regény szerint a bátorság előfeltétele, és nem a következménye, ami szokatlan felfogás egy hőseposz jellegű műben.

15. A történeti Bornemissza valóban tüzes szerszámok készítője volt, és a korabeli források több robbanó és gyújtó eszközt tulajdonítanak neki.

16. Tinódi Lantos Sebestyén krónikás éneke említi a tüzes eszközöket, és ez az ének Gárdonyi egyik legfontosabb forrása volt.

17. A regényíró tehát nem a semmiből teremtett, hanem egy meglévő, de töredékes hagyományt bontott ki elbeszéléssé.

18. Ez a különbség lényeges, mert a kitalálás és a kidolgozás két különböző írói művelet, és Gárdonyi az utóbbit végezte.

19. A kerék maga a vár malmából származik, és ez a részlet önmagában is sokatmondó, mert a béke eszközét fordítja háborús célra.

20. A malom a kenyér helye, és amikor a kenyér helyéből fegyver lesz, akkor a közösség már mindent odaadott, amije volt.

21. Ez a néma jelképesség végigvonul a regényen, mert Egerben a harangból ágyú, a tetőgerendából torlasz, az abroszból kötés lesz.

22. Az ostrom a tárgyak átváltozásának ideje, és a védekező közösséget éppen ez a képesség tartja életben.

23. A regény leírása szerint a kereket szurokkal, kénnel és kóccal töltötték meg, majd vasabroncsokkal fogták össze a szerkezetet.

24. A cél nem a robbanás volt, hanem a tartós, oltattan égés, mert a rövid lobbanás nem okoz zavart a támadó soraiban.

25. Az ilyen eszközök hatása nem elsősorban fizikai, hanem lélektani, és ezt a különbséget a regény pontosan érzékelteti.

26. Egy égő, gördülő és sistergő tárgy megbontja a rendet, a rend megbomlása pedig egy rohamnál végzetesebb, mint bármely seb.

27. A tömeg ereje az összetartásában rejlik, és aki a tömeget szétugrasztja, az a létszámfölényt semmisíti meg, nem az embereket.

28. Gárdonyi ezt sohasem mondja ki tanításként, hanem a jelenet felépítésével mutatja meg, ami az elbeszélés magasabb rendű formája.

29. A kerék előkészítése a regényben éjszaka történik, és az éjszaka itt nem hangulat, hanem hadműveleti szükség.

30. Az ostromlók nem láthatták, mi készül a falak mögött, és a meglepetés az egyetlen fegyver, amelyet a gyengébb fél olcsón használhat.

31. A védők a rohamot hajnalra várták, mert a török hadrend a napfelkelte előtti órákat kedvelte a nagy támadásokhoz.

32. A várakozás órái a regény legsűrűbb lapjai közé tartoznak, mert ilyenkor nem történik semmi, és mégis minden eldől.

33. Gárdonyi a feszültséget nem szavakkal fokozza, hanem apró mozdulatokkal: valaki megigazítja a szíját, valaki iszik, valaki hallgat.

34. A magyar prózában ez a takarékos ábrázolásmód a századfordulón újdonságnak számított, és a mű frissessége részben ebből fakad.

35. Amikor a támadás megindul, a törökök a rés felé özönlenek, és a szűk terepen egymást akadályozzák a haladásban.

36. Ez a torlódás a kerék bevetésének feltétele, mert egy szétszórt sereg ellen a gördülő tűz hatástalan maradna.

37. Gergely tehát nem akkor gyújtat, amikor lehet, hanem akkor, amikor érdemes, és ebben áll a mérnöki türelem.

38. A türelem a regényben mindvégig a legmagasabbra értékelt katonai erény, magasabbra, mint a vakmerőség vagy a düh.

39. A kereket ketten vagy hárman lökik meg, és a leírásból érződik, hogy a szerkezet nehéz, tehát nem játék, hanem munka.

40. Az első fordulatok lassúak, majd a lejtő átveszi a szerepet, és a kerék önálló, megállíthatatlan lénnyé válik.

41. A jelenet ereje éppen ebben az önállósodásban rejlik, mert az olvasó a tárgyat egy pillanatra élőnek látja.

42. A magyar népmesék tüzes kerekei és forgó tűzsárkányai messziről visszhangzanak ebben a képben, jóllehet Gárdonyi nem utal rájuk.

43. A jó történelmi regény mindig két rétegből épül, egy tárgyilagosból és egy mesebeliből, és a kettő nem oltja ki egymást.

44. A hatás a török sorokban azonnali: a menetoszlop kettéválik, néhányan visszafordulnak, mások a lejtő oldalára vetik magukat.

45. A visszaforduló ember azonban a mögötte jövőnek ütközik, és így a rémület felfelé terjed a hegyoldalon, a támadás iránya ellen.

46. Ez a fordított irányú hullám a rohamok legveszedelmesebb jelensége, mert a parancs nem tud gyorsabban haladni a félelemnél.

47. Gárdonyi a jelenetet a falról nézeti, és ezzel az olvasót a védők látószögébe helyezi, ahonnan a káosz rendezettnek tűnik.

48. A nézőpont megválasztása a történelmi regényben erkölcsi döntés is, mert megszabja, kivel érez együtt az olvasó.

49. A mű ennek ellenére nem gúnyolja a menekülőket, és ez a tartózkodás emeli a jelenetet a diadalének fölé.

50. Gárdonyi tudja, hogy a tűz elől mindenki menekül, és hogy ez nem gyávaság, hanem az emberi test egyszerű törvénye.

51. A regény törökjei sohasem nevetségesek, mert a legyőzött ellenfél lekicsinylése magát a győzelmet is értéktelenné tenné.

52. Ez az írói mérték a mű egyik legmodernebb vonása, és bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy több nyelvre lefordították.

53. A kerék végül a lejtő alján ég ki, és a hamvadó szerkezet látványa hosszú órákig ott marad a szemek előtt.

54. A hadi eszközök hatása gyakran túléli működésüket, mert az emlékezet tovább dolgozik, mint a láng.

55. Az ostromlók a következő napokban óvatosabban közelítettek ugyanahhoz a réshez, és a védők ezt a lassulást nyereségként könyvelték el.

56. Egy ostromban minden megnyert nap külön győzelem, mert a naptár a védő oldalán áll, ha kitart az őszig.

57. A tüzes kerék tehát nem eldöntötte a csatát, hanem időt vásárolt, és a regény ezt sohasem állítja többnek.

58. A hőstettek mértéktartó ábrázolása ritka a tizenkilencedik századi hazafias irodalomban, és Gárdonyi ebben elődei fölé emelkedik.

59. A találmány a regényben nem csodaszer, hanem szerszám, és a szerszám mindig csak annyit ér, amennyit a kéz, amely fogja.

60. Ez a józanság a mű pedagógiai értékének alapja, mert a fiatal olvasó nem varázslatot tanul, hanem leleményességet.

61. A tüzes kerék mellett a regény több más eszközt is felsorol, köztük a kénes koszorúkat és a földbe rejtett tűzaknákat.

62. Ezek együtt egy egész védelmi rendszert alkotnak, amelyben minden eszköz más távolságra és más helyzetre való.

63. A rendszerszerű gondolkodás a hadmérnökség lényege, és Bornemissza alakja éppen ezért nem cselekvő hős, hanem tervező elme.

64. A magyar irodalomban kevés ilyen alak akad, mert a hagyomány inkább a kardot ünnepelte, mint a rajzasztalt.

65. Gárdonyi ezzel a hangsúlyeltolással egy iparosodó ország önképéhez szólt, amelyben a mérnök új tekintélyre tett szert.

66. Az 1899-es olvasó vasutat, hidat és gépeket látott maga körül, és a regény hőse ennek a világnak a tizenhatodik századi rokona.

67. A történelmi regény mindig két korszakról beszél egyszerre, arról, amelyet ábrázol, és arról, amelyben íródott.

68. A tüzes kerék jelenete ebben az értelemben a magyar technikai öntudat egyik korai irodalmi emlékműve.

69. A jelenet forrásértéke ugyanakkor bizonytalan, mert Tinódi éneke tüzes eszközökről beszél, kerékről azonban nem egyértelműen.

70. A hadtörténet ismer gördülő gyújtószerkezeteket más európai ostromokból is, tehát az eljárás önmagában nem hihetetlen.

71. A kérdés nem az, hogy megtörténhetett-e, hanem az, hogy megtörtént-e éppen Egerben, és erre a források nem adnak biztos választ.

72. A regény ezt a bizonytalanságot nem rejti el, de nem is tematizálja, mert a szépirodalom nem lábjegyzetekkel dolgozik.

73. Az olvasónak mégis érdemes tudnia, hol húzódik a történeti tudás és az elbeszélői szabadság határa.

74. Ez a tudás nem rontja el az élményt, hanem gazdagítja, mert megmutatja az írói munka természetét.

75. A kerék jelképi jelentése egyébként messze túlmutat a haditechnikán, hiszen a forgó tűz ősi képe a sorsnak és az időnek.

76. A szerencse kereke a középkori ábrázolásokon éppúgy forog, mint itt a hegyoldalon, csak ott a nagyokat sodorja le.

77. Gárdonyi aligha gondolt erre tudatosan, de a nagy képek gyakran több jelentést hordoznak, mint amennyit szerzőjük belehelyezett.

78. A regény címében szereplő csillagok és a lejtőn leguruló égő kerék ugyanannak a fénymotívumnak a két végpontja.

79. A csillag a magasban áll és reményt jelent, a tüzes kerék a mélybe zuhan és pusztít, és a kettő között feszül a mű világa.

80. A fény ebben a regényben sohasem semleges, hanem mindig valamilyen emberi állapot kifejezője, a félelemé vagy a bizakodásé.

81. Az égő kerék fényében a védők egy pillanatra megpillantják a támadók arcát, és ez a mozzanat a fejezet lélektani csúcspontja.

82. Az ellenség addig tömeg volt, most viszont emberekké válik, és ez a felismerés nem könnyíti meg a további harcot.

83. A háború minden ábrázolásának ez a legnehezebb kérdése, és Gárdonyi nem tér ki előle, jóllehet nem is időzik el nála.

84. A védők a jelenet után nem ünnepelnek, hanem visszatérnek a falak javításához, mert a következő roham órákon belül várható.

85. A győzelem hiánya a győzelem után a regény egyik legkomorabb és leghitelesebb megfigyelése az ostromok természetéről.

86. Egy ostromot nem lehet megnyerni, csak túlélni, és a különbséget csupán az utolsó napon lehet megállapítani.

87. A fejezet ezért nem záródik diadallal, hanem visszatér a kimerültséghez, amelyből kiindult, és ez a szerkezet tudatos.

88. A körkörös felépítés azt sugallja, hogy a védelem nem előrehalad, hanem ismétlődik, és éppen az ismétlés a hőstett.

89. A hétköznapi kitartás magasabbra értékelése a látványos tettnél a mű egész erkölcsi felfogásának alapja.

90. Gergely a fejezet végén ugyanolyan piszkos és fáradt, mint bárki más a falon, és ez a képi egyenlőség szándékos.

91. A regény hőse sohasem emelkedik ki tartósan a közösségből, mert Gárdonyi szerint Egert nem egy ember mentette meg.

92. Ez a felfogás élesen elüt a korabeli európai történelmi regények nagyember-központú szemléletétől.

93. A magyar olvasó számára ez természetesnek tűnik, holott az irodalomtörténet szempontjából figyelemre méltó újítás.

94. A tüzes kerék így nem egy ember diadala, hanem egy közösség találékonyságának a jelképe, amelyet történetesen valaki kigondolt.

95. A jelenet utóélete gazdag: festmények, illusztrációk, bélyegek és filmkockák őrzik, és az egri vár múzeuma is bemutatja.

96. Az 1968-as filmváltozat a kereket látványos külsőségekkel ábrázolta, és ezzel a képet végleg rögzítette a köztudatban.

97. Az irodalmi mű és a belőle készült kép viszonya mindig kétirányú, mert a kép visszahat arra, ahogyan a szöveget olvassuk.

98. Sok mai olvasó a filmet látja maga előtt, miközben Gárdonyi mondatait olvassa, és ezt a kettősséget nem lehet felszámolni.

99. A fejezet mindazonáltal a maga eszközeivel is megáll, mert a szöveg pontosabb és szűkszavúbb minden későbbi ábrázolásnál.

100. A tüzes kerék végül azért maradt fenn, mert egyetlen képben mondja ki a regény egész tanítását: a szükség gondolkodásra kényszerít, a gondolkodás pedig erővé válik.

(aufklappen)német

1. Die berühmteste Szene der Belagerung von Eger ist keine Schlacht, sondern eine Erfindung, und eben darum blieb sie so hartnäckig im ungarischen Gedächtnis haften.

2. Das Bild des feurigen Rades ist jedem ungarischen Schulkind vertraut, obgleich die meisten nicht mehr zu sagen wissen, in welchem Kapitel sie davon lasen.

3. Die Wirkung solcher Bilder besteht darin, dass sie sich vom Buche lösen und ein selbständiges Leben in der gemeinschaftlichen Einbildungskraft beginnen.

4. Gárdonyi verlegt diese Szene in den schwersten Abschnitt der Verteidigung, da das Pulver zur Neige geht und die Menschen kaum noch auf den Beinen stehen.

5. Nach dem Aufbau des Romans ist das feurige Rad somit nicht ein Kind des Überflusses, sondern der Not, und das verleiht ihm seine wahre Bedeutung.

6. Das Feuer war in der Burgverteidigung des sechzehnten Jahrhunderts keine Besonderheit, sondern der älteste und billigste Verbündete des Verteidigers.

7. Wer von oben kämpft, dem ist auch die Schwerkraft eine Waffe, denn jeder brennende Gegenstand geht von selbst dorthin, wohin man ihn schickt.

8. Die belagerten Burgen warfen jahrhundertelang pechgetränkte Kränze, brennende Strohbündel und heiße Flüssigkeiten auf die sich unter den Mauern sammelnde Menge hinab.

9. Das Neue war in Eger nicht der Stoff, sondern die Gestalt, denn an die Stelle der Kugel und des Bündels trat das rollende Rad.

10. Das Rad ist deshalb ein vorzüglicher Träger, weil es nicht dort stehen bleibt, wo es ankommt, sondern den Abhang weiterläuft und unterwegs alles auseinanderstreut.

11. Die Lage der Burg von Eger bot diese Lösung nachgerade an, denn das Gelände unterhalb der Mauern fällt an mehreren Seiten steil ab.

12. Die Arbeit des Kriegsingenieurs beginnt stets mit dem Lesen des Geländes, und erst danach folgt der Entwurf der Vorrichtung.

13. Die Gestalt Gergely Bornemisszas verkörpert im Roman gerade diese Denkart, denn er ist nicht bloß tapfer, sondern in erster Linie aufmerksam.

14. Die Aufmerksamkeit ist dem Roman zufolge die Voraussetzung des Mutes und nicht dessen Folge, was in einem heldenepischen Werk eine ungewöhnliche Auffassung ist.

15. Der geschichtliche Bornemissza war tatsächlich ein Verfertiger feuriger Werkzeuge, und die zeitgenössischen Quellen schreiben ihm mehrere sprengende und zündende Geräte zu.

16. Der Chronikgesang des Sebestyén Tinódi Lantos erwähnt die feurigen Geräte, und dieser Gesang war eine der wichtigsten Quellen Gárdonyis.

17. Der Romandichter schuf somit nicht aus dem Nichts, sondern entfaltete eine vorhandene, jedoch bruchstückhafte Überlieferung zur Erzählung.

18. Dieser Unterschied ist wesentlich, denn Erfindung und Ausgestaltung sind zwei verschiedene dichterische Verrichtungen, und Gárdonyi vollzog die letztere.

19. Das Rad selbst stammt aus der Mühle der Burg, und diese Einzelheit ist für sich genommen vielsagend, weil sie das Werkzeug des Friedens zum Kriegszweck wendet.

20. Die Mühle ist der Ort des Brotes, und wenn aus dem Orte des Brotes eine Waffe wird, dann hat die Gemeinschaft bereits alles hingegeben, was sie besaß.

21. Diese stumme Sinnbildlichkeit durchzieht den Roman, denn in Eger wird aus der Glocke eine Kanone, aus dem Dachbalken eine Sperre, aus dem Tischtuch ein Verband.

22. Die Belagerung ist die Zeit der Verwandlung der Dinge, und eben diese Fähigkeit erhält die sich wehrende Gemeinschaft am Leben.

23. Der Beschreibung des Romans zufolge füllte man das Rad mit Pech, Schwefel und Werg und fasste die Vorrichtung sodann mit Eisenreifen zusammen.

24. Das Ziel war nicht die Explosion, sondern ein anhaltendes, unlöschbares Brennen, denn ein kurzes Auflodern stiftet in den Reihen des Angreifers keine Verwirrung.

25. Die Wirkung solcher Geräte ist nicht in erster Linie eine körperliche, sondern eine seelische, und diesen Unterschied macht der Roman genau spürbar.

26. Ein brennender, rollender und zischender Gegenstand zerstört die Ordnung, und die Auflösung der Ordnung ist bei einem Sturm verhängnisvoller als jede Wunde.

27. Die Kraft der Menge liegt in ihrem Zusammenhalt, und wer die Menge auseinandertreibt, vernichtet die zahlenmäßige Überlegenheit und nicht die Menschen.

28. Gárdonyi spricht dies niemals als Lehre aus, sondern zeigt es durch den Aufbau der Szene, was die höhere Form des Erzählens ist.

29. Die Vorbereitung des Rades geschieht im Roman bei Nacht, und die Nacht ist hier keine Stimmung, sondern eine Notwendigkeit der Kriegshandlung.

30. Die Belagerer konnten nicht sehen, was sich hinter den Mauern vorbereitete, und die Überraschung ist die einzige Waffe, die der schwächere Teil wohlfeil gebrauchen kann.

31. Die Verteidiger erwarteten den Sturm zum Morgengrauen, denn die türkische Kriegsordnung bevorzugte für die großen Angriffe die Stunden vor Sonnenaufgang.

32. Die Stunden des Wartens gehören zu den dichtesten Seiten des Romans, denn dann geschieht nichts, und dennoch entscheidet sich alles.

33. Gárdonyi steigert die Spannung nicht mit Worten, sondern mit kleinen Bewegungen: Jemand rückt seinen Riemen zurecht, jemand trinkt, jemand schweigt.

34. In der ungarischen Prosa galt diese sparsame Darstellungsweise um die Jahrhundertwende als Neuerung, und die Frische des Werkes rührt zum Teil daher.

35. Als der Angriff anhebt, strömen die Türken auf die Bresche zu und behindern einander auf dem engen Gelände im Vorwärtskommen.

36. Diese Stauung ist die Voraussetzung für den Einsatz des Rades, denn gegen ein zerstreutes Heer bliebe das rollende Feuer wirkungslos.

37. Gergely lässt somit nicht dann zünden, wann es möglich ist, sondern wann es sich lohnt, und darin besteht die ingenieurhafte Geduld.

38. Die Geduld ist im Roman durchweg die am höchsten geschätzte kriegerische Tugend, höher als die Verwegenheit oder der Zorn.

39. Das Rad wird von zweien oder dreien angestoßen, und aus der Schilderung ist zu spüren, dass die Vorrichtung schwer ist, also kein Spiel, sondern Arbeit.

40. Die ersten Umdrehungen sind langsam, dann übernimmt der Abhang die Rolle, und das Rad wird zu einem selbständigen, unaufhaltsamen Wesen.

41. Die Kraft der Szene liegt eben in diesem Selbständigwerden, denn der Leser sieht den Gegenstand einen Augenblick lang als lebendig an.

42. Die feurigen Räder und kreisenden Feuerdrachen der ungarischen Volksmärchen hallen von fern in diesem Bilde wider, obgleich Gárdonyi nicht auf sie verweist.

43. Der gute geschichtliche Roman baut sich stets aus zwei Schichten auf, einer sachlichen und einer märchenhaften, und die beiden heben einander nicht auf.

44. Die Wirkung in den türkischen Reihen ist augenblicklich: Die Marschsäule spaltet sich, einige wenden um, andere werfen sich zur Seite des Abhangs.

45. Der umkehrende Mensch stößt jedoch auf den hinter ihm Kommenden, und so breitet sich der Schrecken den Berghang hinauf aus, der Richtung des Angriffs entgegen.

46. Diese Welle in umgekehrter Richtung ist die gefährlichste Erscheinung der Stürme, denn der Befehl vermag nicht schneller voranzukommen als die Furcht.

47. Gárdonyi lässt die Szene von der Mauer aus betrachten und versetzt den Leser damit in den Blickwinkel der Verteidiger, aus dem das Wirrsal geordnet erscheint.

48. Die Wahl des Blickpunktes ist im geschichtlichen Roman auch eine sittliche Entscheidung, denn sie bestimmt, mit wem der Leser fühlt.

49. Das Werk verspottet die Fliehenden gleichwohl nicht, und diese Zurückhaltung erhebt die Szene über den Triumphgesang.

50. Gárdonyi weiß, dass jedermann vor dem Feuer flieht und dass dies keine Feigheit ist, sondern ein einfaches Gesetz des menschlichen Leibes.

51. Die Türken des Romans sind niemals lächerlich, denn die Geringschätzung des besiegten Gegners würde den Sieg selbst wertlos machen.

52. Dieses dichterische Maß ist einer der neuzeitlichsten Züge des Werkes, und gewiss trug auch dies dazu bei, dass man es in mehrere Sprachen übersetzte.

53. Das Rad brennt schließlich am Fuße des Abhangs aus, und der Anblick der verglimmenden Vorrichtung bleibt stundenlang vor den Augen.

54. Die Wirkung der Kriegsgeräte überlebt oft ihr Funktionieren, denn das Gedächtnis arbeitet länger als die Flamme.

55. Die Belagerer näherten sich in den folgenden Tagen derselben Bresche vorsichtiger, und die Verteidiger buchten diese Verlangsamung als Gewinn.

56. In einer Belagerung ist jeder gewonnene Tag ein eigener Sieg, denn der Kalender steht auf der Seite des Verteidigers, wenn dieser bis zum Herbst ausharrt.

57. Das feurige Rad entschied somit die Schlacht nicht, sondern kaufte Zeit, und der Roman behauptet niemals mehr davon.

58. Die maßvolle Darstellung der Heldentaten ist in der vaterländischen Dichtung des neunzehnten Jahrhunderts selten, und Gárdonyi erhebt sich hierin über seine Vorgänger.

59. Die Erfindung ist im Roman kein Wundermittel, sondern ein Werkzeug, und das Werkzeug taugt stets nur so viel wie die Hand, die es hält.

60. Diese Nüchternheit ist die Grundlage des erzieherischen Wertes des Werkes, denn der junge Leser lernt keine Zauberei, sondern Erfindsamkeit.

61. Neben dem feurigen Rade zählt der Roman noch mehrere andere Geräte auf, darunter die schwefligen Kränze und die in die Erde verborgenen Feuerminen.

62. Diese bilden zusammen ein ganzes Verteidigungssystem, in dem jedes Gerät für eine andere Entfernung und eine andere Lage bestimmt ist.

63. Das systemhafte Denken ist das Wesen der Kriegsbaukunst, und eben darum ist die Gestalt Bornemisszas kein handelnder Held, sondern ein planender Geist.

64. In der ungarischen Dichtung finden sich wenige solcher Gestalten, denn die Überlieferung feierte eher das Schwert als den Zeichentisch.

65. Gárdonyi sprach mit dieser Schwerpunktverlagerung zum Selbstbild eines sich industrialisierenden Landes, in dem der Ingenieur ein neues Ansehen gewann.

66. Der Leser des Jahres 1899 sah Eisenbahnen, Brücken und Maschinen um sich her, und der Held des Romans ist der Verwandte dieser Welt im sechzehnten Jahrhundert.

67. Der geschichtliche Roman spricht stets von zwei Zeitaltern zugleich, von jenem, das er darstellt, und von jenem, in dem er geschrieben wurde.

68. Die Szene des feurigen Rades ist in diesem Sinne eines der frühen dichterischen Denkmäler des ungarischen technischen Selbstbewusstseins.

69. Der Quellenwert der Szene ist gleichwohl ungewiss, denn Tinódis Gesang spricht von feurigen Geräten, von einem Rade jedoch nicht eindeutig.

70. Die Kriegsgeschichte kennt rollende Zündvorrichtungen auch aus anderen europäischen Belagerungen, das Verfahren ist somit an sich nicht unglaubhaft.

71. Die Frage ist nicht, ob es geschehen konnte, sondern ob es gerade in Eger geschah, und darauf geben die Quellen keine sichere Antwort.

72. Der Roman verbirgt diese Ungewissheit nicht, macht sie aber auch nicht zum Gegenstand, denn die Dichtung arbeitet nicht mit Fußnoten.

73. Dem Leser ist es dennoch dienlich zu wissen, wo die Grenze zwischen dem geschichtlichen Wissen und der erzählerischen Freiheit verläuft.

74. Dieses Wissen verdirbt das Erlebnis nicht, sondern bereichert es, weil es die Natur der dichterischen Arbeit sichtbar macht.

75. Die sinnbildliche Bedeutung des Rades weist übrigens weit über die Kriegstechnik hinaus, denn das kreisende Feuer ist ein uraltes Bild des Schicksals und der Zeit.

76. Das Rad des Glückes dreht sich auf den mittelalterlichen Darstellungen ebenso wie hier am Berghang, nur reißt es dort die Großen hinab.

77. Gárdonyi dachte daran schwerlich mit Bewusstsein, doch tragen die großen Bilder oft mehr Bedeutungen, als ihr Urheber in sie hineinlegte.

78. Die im Titel des Romans stehenden Sterne und das den Abhang hinabrollende brennende Rad sind die beiden Endpunkte desselben Lichtmotivs.

79. Der Stern steht in der Höhe und bedeutet Hoffnung, das feurige Rad stürzt in die Tiefe und zerstört, und zwischen beiden spannt sich die Welt des Werkes.

80. Das Licht ist in diesem Roman niemals gleichgültig, sondern stets der Ausdruck eines menschlichen Zustandes, der Furcht oder der Zuversicht.

81. Im Scheine des brennenden Rades erblicken die Verteidiger einen Augenblick lang die Gesichter der Angreifer, und dieser Umstand ist der seelische Höhepunkt des Kapitels.

82. Der Feind war bis dahin eine Menge, nun jedoch wird er zu Menschen, und diese Erkenntnis erleichtert den weiteren Kampf nicht.

83. Dies ist die schwerste Frage jeder Darstellung des Krieges, und Gárdonyi weicht ihr nicht aus, obgleich er auch nicht bei ihr verweilt.

84. Die Verteidiger feiern nach der Szene nicht, sondern kehren zur Ausbesserung der Mauern zurück, denn der nächste Sturm ist binnen Stunden zu erwarten.

85. Das Ausbleiben des Sieges nach dem Siege ist eine der düstersten und wahrhaftigsten Beobachtungen des Romans über das Wesen der Belagerungen.

86. Eine Belagerung lässt sich nicht gewinnen, sondern nur überstehen, und der Unterschied ist erst am letzten Tage festzustellen.

87. Das Kapitel schließt darum nicht mit einem Triumph, sondern kehrt zu der Erschöpfung zurück, von der es ausging, und dieser Aufbau ist bewusst.

88. Der kreisförmige Aufbau legt nahe, dass die Verteidigung nicht vorwärtsschreitet, sondern sich wiederholt, und eben die Wiederholung ist die Heldentat.

89. Die höhere Bewertung des alltäglichen Ausharrens gegenüber der glänzenden Tat ist die Grundlage der ganzen sittlichen Auffassung des Werkes.

90. Gergely ist am Ende des Kapitels ebenso schmutzig und müde wie jeder andere auf der Mauer, und diese bildliche Gleichheit ist beabsichtigt.

91. Der Held des Romans ragt niemals dauernd aus der Gemeinschaft heraus, denn nach Gárdonyi rettete Eger nicht ein einzelner Mensch.

92. Diese Auffassung hebt sich scharf von der auf den großen Mann bezogenen Betrachtungsweise der zeitgenössischen europäischen Geschichtsromane ab.

93. Dem ungarischen Leser erscheint dies natürlich, obwohl es vom Standpunkte der Literaturgeschichte eine bemerkenswerte Neuerung ist.

94. Das feurige Rad ist somit nicht der Triumph eines Menschen, sondern das Sinnbild der Findigkeit einer Gemeinschaft, das zufällig jemand ersann.

95. Das Nachleben der Szene ist reich: Gemälde, Buchbilder, Briefmarken und Filmbilder bewahren sie, und auch das Museum der Burg von Eger stellt sie dar.

96. Die Verfilmung von 1968 stellte das Rad mit glänzendem Aufwand dar und befestigte das Bild damit endgültig im allgemeinen Bewusstsein.

97. Das Verhältnis des Werkes zu dem aus ihm entstandenen Bilde ist stets ein wechselseitiges, denn das Bild wirkt darauf zurück, wie wir den Text lesen.

98. Mancher heutige Leser sieht den Film vor sich, während er die Sätze Gárdonyis liest, und diese Doppelheit lässt sich nicht beseitigen.

99. Das Kapitel besteht gleichwohl auch mit seinen eigenen Mitteln, denn der Text ist genauer und wortkarger als jede spätere Darstellung.

100. Das feurige Rad blieb schließlich darum erhalten, weil es in einem einzigen Bilde die ganze Lehre des Romans ausspricht: Die Not zwingt zum Denken, und das Denken wird zur Kraft.